kávé- és csokimániákus, aki imád utazni és táncolni. arcának örök része a mosoly. imád olvasni, főleg spirituális könyveket. tánctanár, szóval 25 tehetséges gyerek második anyukája. kifejezetten emberszerető, és Brendonra kereszelt mackójával alszik. imádja a természetes kozmetikumokkal foglalkozó eladói munkáját. szerelme a hatalmas német dog kutyusa, Zeusz. imádja, mikor ölébe hajtja hatalmas fejét. kedvenc pillanatai egyike az, mikor kávézhat, és egy jót lelkizhet egy melegszívű barátnőjével. na meg mikor tumblr-ről inspirálódhat. nem utolsósorban van egy szerelme, csak is az egyetlen: Cirmosnak hívják. szerelmes a tappancsaiba immáron 4 éve. ó, és ő csinálja a legfinomabb gyümismézesteát. 
ha így, ha úgy
hát, talán ez lennék én. egy nagy, összezavart valami. néha én is csak ilyen elképzelt csodálkozó arccal bámulnék az életemre, a történésekre. ez a lány is biztos ennyire kiváncsian és meglepődve néz valamit, mégis a tartása érdeklődő.
érdeklődés
hát, nem is tudom, hogy jellemző ez-e most rám. igazából persze, érdekel minden, ami történik. de minden fáj. nagyon is. és ha elkezdek gondolkodni, csak úgy száguldok az ismeretlen felé, a fájó dolgok felé, a még fájni fogó dolgok felé, és a legrosszabb felé: ami most van.
tudom, ez egy kicsit pesszimista az előző bejegyzéseimhez képest.
nem fogom azt írni, hogy nem tudjátok elképzelni mit érzek. sosem tudja senki elképzelni, mit érezhet a másik. csak viszonyítani tud. én valami olyasmihez hasonlítanám, mint amikor minden nap megküzdök valamivel. olyan iszonyatos erővel lendülök végig a napon, hogy néha magamon is megdöbbenek. minden egyes reggel úgy kelek fel, hogy fáj. aztán elkezdek másra gondolni, de valamiért az agyam annyira tompa még, hogy képtelen tudatosan elkalandozni más felé. mert úgy sem menne. utána megrázom magam háromszor gondolatban, és fogmosás közben hajtogatom, hogy épp mi vár rám ma. hogy épp ma mit fogok csinálni, vagy hogy a nap délelőtti és délutáni részét - amikor emberekkel vagyok -, hogy teszem vidámmá. aztán mindig eljön a pillanat, amikor haza kell menni, és azt veszem észre, hogy egyedül vagyok. és akkor megint jönnek a gondolatok. az igazság, amivel nem merek szembenézni lassan három hete. az egész.
egyszerűen olyan erővel csinálok végig minden napot, hogy nem értem hogy nem törtem még össze.
azaz rosszul fogalmazok
összetörtem, de mégis tartom magam
mert tudom, hogy van megoldás
hogy most lassúak a dolgok, és habár a szívem akkor ezerkétszázat ver, és a gyomrom is görcsbe rándul
megoldódik
ha magamtól, ha könnyedén, ha nem, megoldódik
nagyon nehéz, borzasztóan nehéz
de ha így, ha úgy, át kell élnem
szeretettel
kicsit aggódom. túl keveset eszem mostanában, és túlságosan nem kívánok semmit. folyton a mérleget bámulom.
nincs étvágyam az élethez ...
Name: Your name
Mochafrappes has been my official personal blogging site since 2009. I normally don't change my URL names
unless I have to for crucial reasons. It first started off with "ichooseyoumikichu", and I blogged for about 3 months and then I totally abandoned my blog for another
3+ months for tumblr. After getting used to tumblr, I only saw tumblr as a quick blogging site, and I moved back to blogspot because I can't seem to find tumblr as a serious personal blog, I think it's more for reblogging ideas and images.
Travel to Japan 
