lehetőségekkel teli magunkért kiállás és a nagyon nagyon nagyon-ok ;
itt most igazán
rólam van szó.
az elmúlt napokban voltam fenn is, lenn is, és történt 3-4 napig valami, ami egészen megrémített. rákényszerültem arra, hogy gondolkodjak, hogy elgondolkodjam azon, minek is számítok, merre tartok, miért vagyok. egyszerűen csak
voltam. borzasztóan zavart, ugyanakkor mindenféle érzést kiölt belőlem. még azt is, ami egyszerűen számomra a legfontosabbnak számít. aztán, ahogy egyre inkább kezdtem elengedni a félelmet, és mindenféle apró dolgok örömeibe menekültem - mint például az új plüssegereim szeretetébe, freddy és joe -; egyre inkább kezdtem megint önmagam lenni.
tudom, hogy megint összevissza fogalmazok; de ha leírnám értelmesen, mi is volt ez a pár nap, teljesen őrültnek néznétek
a dolog pozitív oldala az volt, hogy elkezdtem olvasni, megint. hála az én egyetlen
d. betűs barátnémnek, újabb könyvélményekkel lettem gazdagabb *.* és annyira aranyos volt tőle, hogy ennyi mindent kölcsönadott *.*
a dolog másik pozitív oldala, hogy ez a két plüssegér - ezekből egyet igazán kiemelnék,
freddyt ♥; pedig joeval teljesen ugyanúgy néznek ki, és joe szerintem valójában lány, mindegy is - teljes örömökbe repített. olyan aranyosak *-* megint ötévesnek érzem magam *-*
a dolog harmadik pozitív oldala, hogy ma nekünk nincs iskola, értekezlet miatt. ez a nap igazán kellett még pluszban, lévén hogy hétvégén végig dórival - megünnepeltük a szülinapját ^-^ - és dáviddal voltam. ma azt hiszem nekiállok a föcinek, tanulok, tanulok, tanulok szorgalmas kisdiák módjára, és írok egy szuper dolgozatot. - jut eszembe! a jegyeim mostanában nagyon-nagyon javulnak. ha így haladok, év végére elérhetem a 4,8-as átlagot, ami egyszerűen szuper lenne *.* aztán ma este lemászok edzésre.
ó, és igen, elértünk ide is. edzés. mamám, egyszerűen olyan érzésem van, hogy mindenféle jókedvem ellenére, ha ez eszembe jut, a gyomrom is görcsbe rándul. úgy érzem ez lesz életem legnehezebb hete. teljesítenem kell szerintem ma is, csütörtök is, péntek is, és a legnagyobb eredményt a szombati válogatáson kell elérnem. egyszerűen szimplán fogalmazok: fosok. nem is kicsit! nagyon. két hete tudom, és minden egyes nap halogattam, elhessegettem a gondolatot, így nem izgultam rá nagyon. most viszont, hogy nagyon közeledik az a bizonyos szombat 3 óra, egyre jobban félek. bár egyszerűen ha belegondolok, annyira nem lenne mitől... de folyton érveken, és ellenérveken gondolkozok, miért jutnék, és miért nem jutnék be. egyszerűen hatalmas pozitivitásra lesz szükségem, mert ez a dolog borzasztóan igényli az amúgy is béka segge alatt lévő önbizalmam. a tudat meg, hogy dávid sem lesz itthon, méginkább. bár dóriéktól fogok menni, abban bízom, hogy legalább ő elveszi valamennyire a figyelmem. vagy leiszom magam. nemtudom :DDDD - vicceltem -
csak annyit szeretnék, hogy drukkoljatok nekem, nagyon nagyon nagyon, mert szükségem van
rá!
ui: GOSSIP GIRL ♥ MÁNIÁBAN SZENVEDEK. NAGYON NAGYON NAGYON !
? "lehetőségekkel teli magunkért kiállás és a nagyon nagyon nagyon-ok ;" was Posted On: 2011. január 31., hétfő @12:26 | 0 hozzászólások ?
« Older posts | Newer posts»
because small things matter
Name: Your name
Residing in: Wherever you're residing in
School: Your schooling..?
Birthday: Your buttdaaay!
Status: Are you single like a pringle or
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipiscing elit, sed diam nonummy nibh euismod tincidunt ut laoreet dolore magna aliquam erat volutpat. Ut wisi enim ad minim veniam, quis nostrud exerci tation ullamcorper suscipit lobortis nisl ut aliquip ex ea commodo consequat.
I was born in a little place called Kien Giang R?ch Giá in Vietnam. I lived there for one year and soon moved to the United States. I've been living in the United States ever since, and of course
I've visited Vietnam multiple times. I can understand French and Vietnamese. I drive and I work. FILL MY ABOUT ME WITH YOUUUUUUUUUURS.
about your site
Mochafrappes has been my official personal blogging site since 2009. I normally don't change my URL names
unless I have to for crucial reasons. It first started off with "ichooseyoumikichu", and I blogged for about 3 months and then I totally abandoned my blog for another
3+ months for tumblr. After getting used to tumblr, I only saw tumblr as a quick blogging site, and I moved back to blogspot because I can't seem to find tumblr as a serious personal blog, I think it's more for reblogging ideas and images.
Again, fill up my site about me with yours if not use this space for something else. Don't remove credit no matter what because that, my love, is called ripping and in the blogskin and layout-making community, that is shamed and frowned upon.