fuck it
csak egyszerűen nem tudom, mit csinálok rosszul.nem értem, miért van az, hogy sokszor már túlságosan sokat tanulok, és valamiért négyest kapok. hogy biztos vagyok abban, hogy a dolgozatra teljes mértékben felkészültem, mégis, mikor kikapom, alig értem el a négyest, apró figyelmetlenségek miatt. miért van az, hogy órán tökéletesen tudok mindent, és direkt átolvasom az anyagot még lefekvés előtt, vagy az iskolába menet a buszon, és egyszerűen mikor kikapom, megdöbbenek. miért van az, hogy 22 emberből egyedül az én dolgozatomat veszik el és írják rá a témazáró egyes jegyet, amikor csak segíteni akartam a padtársamnak. miért van az, hogy a maradék 21 emberre egyet pisszent, és nem veszi el? miért van az, hogy már a sokadik napomat/órámat áldozom arra, hogy kijegyzetelem magamnak a már amúgy is kiírt tananyagot mégegyszer, és miért van az, amikor egyszerűen már úgy vagyok vele, hogy nem érdekel? aztán meg egyszerűen teljesen szétmarcangolom magam a haragtól, hogy nem tanultam meg. nem értem, hogy ha ennyi időmet és energiámat rászánom, miért nem vagyok képes olyan jegyekre, amiket én akarok. nem vagyok így sem rossz tanuló, sőt, de úgy érzem ennél jobbat érdemlek. nem tudom, mit rontok el
nem tudom, mikor jön el a pillanat, amikor nem üres a hűtő, vagy amikor nem kell azon idegeskednem, hogy itthon vannak és nem pihenhetek, tanulhatok nyugodtan. nem tudom mikor jön el az a pillanat amikor teljes nyugodtsággal mehetek el valakivel hétvégén, és nem kell attól görcsölnöm, hogy az elkövetkezendő két hónapban nem kérhetek semmit. nem tudom mikor jön el a pillanat amikor nem kell számolgatnom a centiket a cipőmön, mert szinte teljesen kezd tönkremenni, és kellene új, vagy nem tudom mikor jön el a pillanat amikor végre nem a kifakult dolgokat kell felvenni újra és újra. nem tudom mikor mehetek el körbenézni egy boltba mindenféle rossz érzés nélkül. nem tudom mikor jön már el az a pillanat, hogy nem kreálok magamnak ilyen rohadék körülményeket, és nem tudom mikor jön már el az a nyamvadt pillanat, amikor elmúlik a dühöm magam iránt
most már igazán vége lehetne
felrobbanok
kávé- és csokimániákus, aki imád utazni és táncolni. arcának örök része a mosoly. imád olvasni, főleg spirituális könyveket. tánctanár, szóval 25 tehetséges gyerek második anyukája. kifejezetten emberszerető, és Brendonra kereszelt mackójával alszik. imádja a természetes kozmetikumokkal foglalkozó eladói munkáját. szerelme a hatalmas német dog kutyusa, Zeusz. imádja, mikor ölébe hajtja hatalmas fejét. kedvenc pillanatai egyike az, mikor kávézhat, és egy jót lelkizhet egy melegszívű barátnőjével. na meg mikor tumblr-ről inspirálódhat. nem utolsósorban van egy szerelme, csak is az egyetlen: Cirmosnak hívják. szerelmes a tappancsaiba immáron 4 éve. ó, és ő csinálja a legfinomabb gyümismézesteát. 

Name: Your name
Mochafrappes has been my official personal blogging site since 2009. I normally don't change my URL names
unless I have to for crucial reasons. It first started off with "ichooseyoumikichu", and I blogged for about 3 months and then I totally abandoned my blog for another
3+ months for tumblr. After getting used to tumblr, I only saw tumblr as a quick blogging site, and I moved back to blogspot because I can't seem to find tumblr as a serious personal blog, I think it's more for reblogging ideas and images.
Travel to Japan
